Ebben a blogcikkben a színelmélet alapjai iránt érdeklődők megtalálják a legfontosabb tudnivalókat az alapszínek, a szín fogalma, az elsődleges színek, a másodlagos és harmadlagos színek témákban.

A szín fogalma

„A különböző tárgyak a rájuk eső fényt különböző, rájuk jellemző módon nyelik el, illetve verik vissza. Az emberi látás a visszaverődő fényt színként érzékeli. Agyunk pedig az érzékelt színt az adott tárgy tulajdonságaként értelmezi.

A látható fények kb. 380-760 nm hullámhossz közé esnek. Ez a teljes látható színspektrum. Ezen belül a fény hullámhosszának változásával együtt változik az észlelt szín.” Wikipedia

Alapszínek fogalma

Az alapszínek azok a színek, amelyeket nem lehet más színek keverésével létrehozni.

1. Alapszínek (elsődleges) színek:

Az alapszínek a színkör belső háromszögében elhelyezkedő színek.

Azért hívják őket alapszíneknek, mert nem keverhetőek ki más színekből.

Alapszínek: sárga, piros, kék

2. Másodlagos színek:

Az elsődleges színekből keverhetőek ki. A kékből és a pirosból lila lesz, a sárgából és a kékből a zöld, a pirosból és a sárgából pedig a narancs.

3. Harmadlagos színek

Egy elsődleges és egy másodlagos szín keverékéből jön létre. Az elnevezésben mindig az elsődleges szín van elől.

Pl.: sárgásnarancs, pirosaslila, kékeszöld

Ha bármelyik színhez feketét keverünk, akkor sötétebb színárnyalatot kapunk. Ha a színekhez fehéret keverőnk, akkor világosítani tudunk rajtuk.

A színek csoportosítása

A színek képesek befolyásolni hangulatunkat. Két csoportját különböztetjük meg a színeknek: hideg és meleg színek.

A meleg színek a narancs, bordó, piros. Ezek a színek ügy hatnak érzékelésünkre, hogy melegség, a nap, a tűz, jut eszünkbe róluk.

A kék és a zöld hideg színek. Ezekről a havas táj, jég, hó jut eszünkbe.

Forrás: Wikipedia ; Művészház