A korábbi cikkemben a festőművészek  által használt alapszínekről és a kivonó színkeverésről írtam. Most egy különleges területére értünk a színek világának! A fényszínekről és az RGB színkeverésről  a színek összeadódásáról fogok írni!

Az rgb színkeverés elnevezése

Ezt a színteret azok az eszközök használják, amelyek nem festékmolekulákkal képeznek színeket, hanem bizonyos fényfrekvenciákat képeznek, fényt bocsájtanak ki. Ilyenek a monitorok,  TV képernyők, mobil telefon kijelzők, milyen olyan eszköz, ami színes grafikus képet tud vetíteni, és önálló fénye van.

Az elnevezés egy betűszó: „R” az angol RED, vagyis vörös szó kezdőbetűje. A „G” a green  magyarul  zöld  a „B” betű pedig a blue  tehát a kék szín elnevezéséből ered. A képernyőnkön picike egységek pixelek vannak. Ezeknek a színe a három alap fényszínből RGB színekből képződik úgy hogy ezek a színek összeadódnak. Ezért az RGB színkeverést additív színkeverésnek nevezzük. 

Hogyan keletkezik egy szín az RGB színkeverés során?

Az RGB skálán egy szín árnyalatát valamint intenzitását az határozza meg, hogy milyen intenzitású a három komponense.  Minden egyes szín intenzitását (erősségét) 0-255 között lehet beállítani.  Ha mindhárom 0, akkor az összeadódott szín fekete lesz, ha 255 akkor fehér, az összes köztes érték eredményezi a különböző árnyalatokat, mint pl.:

• Piros és zöld maximumra állítása  sárgát eredményez
• Kék és zöld maximumra állítása  türkiz színű lesz
• Piros fele és a  kék maximumra állítása  pedig lila
  
  

Az additív alapszínek a vörös, zöld és kék, vagyis a spektrum két szélén és a közepén található színek  keverésével lehet a legszélesebb spektrumú additív színskálát elérni vagyis ezzel lehet a legtöbb színt láthatóvá tenni a kijelzőkön.  

Mindig az alap színek lesznek a leg erőteljesebbek.  A keverék mindig világosabb és telítetlenebb mint az RGB alapszínek.

Amikor a képeket fotókat nézegetjük, észrevehető hogy a nyomtatott képek színei eltérnek a képernyőn látható képek színeitől.  Ez azért van így, mert  a nyomtatásban kivonó színkeverést  (festék szemcsék) a képernyőkön pedig összeadó (fényszínek) színkeverést látunk.  A két színtér nagyon eltér egymástól.  A  pontos színek visszaadásához  mindkét színtér esetében,  egy  különleges „adatbázis” szükséges, amely megmutatja, hogy egy adott színtér meghatározott  színét pontosan milyen beállításokkal előállítani.

Melyik színből mennyit keverjünk össze, hogy egy adott árnyalt létrejöjjön?
Ahhoz hogy mindenki ugyan azt a színt értse, létrehozták a szabványt.  Minden szabványos színt ugyan azokkal az értékekkel kell beállítani.  Ezt az „adatbázist” és a hozzá tartozó beállításokat kalibrációnak nevezzük.

A következő cikkemben színkeverési gyakorlatokat fogok bemutatni, aminek az lesz a különlegessége, hogy nem csak a vízfestékkel vagy temperával készült kivonó színkeverést fogod ügyesen kipróbálni. Megmutatom  a fényszínek keverésének titkát! Mutatok olyan eszközöket, amelyekkel  az RGB színkeverést  TE magad is könnyen kipróbálhatod!   Megmutatom honnan tudja a mobiltelefon, hogy pontosan milyen színt kell mutatnia amikor elkészítesz egy selfit. 🙂